Az elfeledett frekvencia rejtélye: Vega és a dekóder titka*
A ködös éjszakában, miközben a második világháború árnyéka még mindig súlyosan nehezedett a városra, Vega zavart léptekkel haladt egy elhagyatott kávéház felé. Gondolatai egyre csak a korábban a kódból nyert rejtélyes szót fürkészték. Vajon mi lehetett annak a jelentősége? Valóban megérte-e ezért a titkos szóért ilyen veszélyeket vállalnia?
Egy sápadt hangulatú sikátorban egyszer csak az egyik koromba vesző tűzlépcső alól egy érdes hang szólalt meg: ezt Shadow küldi - nyúlt ki egy szürke ballonkabátos kéz a homályból, a bőrkesztyű halkan ropogott meg rajta. Egy aktatáskát vagy valami ahhoz hasonló szerkezetet tartott. Ez itt a dekóder, az üzeneteket nemsokára küldi erre az eszközre – de légy résen barátom, mondta, mert egy üzenetet csak egyszer kapsz meg. - ezzel kifordult a homályból és sietősre fogva elbaktatott a felismerhetetlen alak. Az eszköz közelebbről megnézve leginkább egy rádióhoz hasonlított, oldalán 8 sorban 32 oszlopban parányi rizsizzók mátrixa volt látható. Biztosra kell mennem - gondolta - van egy barátom a közelben, aki igazi mestere az ilyen trükkös eszközöknek - e legjobb lesz, ha együtt várjuk az üzenetet. A csak „Kódoló” néven ismert műszaki zsenit Vega csak nehezen érte végül utol, címén a házmester csak annyit említett, napok óta nem járt erre. De, hát mire valók az eldugott törzshelyek?
Egy eldugott kikötői késdobáló hátsó asztala.. itt szokott whiskyje mellett gondolataiba, néha a papírjaiba mélyedni. Ez lesz az. Vega csendesen állt meg az asztal mellett és a széket a támlájánál fogva húzta hátrébb - egy pillanatra úgy tűnt, hogy a Kódoló észre sem veszi, a remegve hurrogó széklábak hangját. Enyhe unalommal fűszerezett érdeklődéssel Vegához fordult:
Csak nem itt és most? Micsoda véletlen.. Így, hogy Orionról semmi hír, nicsak ki találja meg a az embert? Vega? Néha akkor is ülhetnénk itt barátom, amikor épp nincs a nyomodban senki.. Vega csak mosolygott - majd hozzá tette: Hoztam valamit. Szeretni fogod. Egy rejtélyes eszköz. Egy dekóder. A Kódoló arca egyszerre felderült, mintha csak egy rég nem látott gyermeki láng gyúlt volna ki rajta. Hol van? Mutasd! - szétnéztek, de a tivornyás érdektelenségen kívül mást nem láttak, így Vega az asztal közepére helyezte az eszközt. Azannyát, de jól néz ki! Belekukkanthatok?- kérdezte Kódoló. Persze, azért...- ám mondatát már nem is tudta befejezni Vega, mert az eszköz némi sercegést hallatva elkezdett felfényleni. Az izzók közül végül néhányan égve maradtak, néhányan pedig ismét kihúnytak. Az égve maradtakat szemlélve Vega csodálkozva nézte.. Ez.. ez egy 5 jegyű számsor lesz.. de valami baj van.. nem olvasható a számok mindegyike! Talán megsérült - szólt a kódoló - meg kell néznem. A fények kihúnytak. Egymásra néztek. Ekkor ismét sercegés és felfénylés következett, a gyertya színű lámpások megvilágították a két ügynök arcát, mintha csak egy tábortűz körül ültek volna. Ismét a számok! Óóóóóó - szólalt meg Vega.. ez ugyanaz a számsor lehet, de most más számok olvashatók... A francba.. Valami nem jó. Vagy a gép, vagy a kód! Meg kell tudnom mind az öt számjegyet - mondta szigorúan. Várj.. A Kódoló előkapott egy kis csavarhúzót meg egy kis műszert s máris a gép belsejében túrkált. El ne rontsd ezt itt nekem - mondta Vega. Ezt? - nevetett a Kódoló - hisz láttad barátom, ez már így is gatya.. A műszerre meredt, majd a vezetékeket mozgatta.. Hmmm.. trükkös egy gép ez.. - mondta - de semmi baja. A kódba zavarhattak inkább bele - gondterhelten nézett Vegára. Tudjuk melyik számokat rajzolták ki a világító izzók. Figyelj, úgy működik... igen... egyszerű karakterek, 256 darab. Ezek a kijelző égői lehetnek... Karakterek ASCII kódját kapja meg rádión a kijelző elektronika... Minden karakternek egy kis izzó felel meg, a szerkezet ezeket soronként balról jobbra, a sorokat fentről lefelé haladva, azaz sorfolytonosan vezérli. Úgy vélem, mivel a kódok ugyanahhoz a képhez teljesen mások, egy izzó csak akkor fénylik fel, ha a neki megfelelő karakter ASCII kódja nagyobb vagy egyenlő egy adott számnál, egyébként vezérlés nélkül marad. Nézd, kiírom neked a megkapott üzeneteket ( code01.txt, code02.txt), ellenőrizze le, hogy ezen az elven valóban 3 számjegy olvasható-e a két üzenetben, mert elképzelhető, hogy itt több vezeték is kicsit összeért. Hmmm - hümmögött Vega, majd folytatta - és mi az a szám? Mi az a szám, aminél kisebb ASCII kódra nem égnek az izzók? Várj! - susogta a Kódoló szigorúan - ne mozogj! - oldalra sandítva a bejáratnál gyanús alakot méregetett. Mennünk kell! - most figyelnek minket - mondta, majd megakadt a szeme egy kis kiömlött kávén, az asztalon. Szétnézett, majd zavartan fordult vissza, nem tudom, meddig tudunk beszélni. Ujját belemártva a kávéba egy szalvétára foltokat kezdett rajzolni. Itt a szám, amit kérsz, adta át a foltos, téglalap lakú szalvétát - ne nézz ilyen csodálkozva, ez csak egy szalvéta, tudod, itt az ilyet a büféstől kell kérni.. Csak ez kávés... Hát kérj olyat - nevetett a Kódoló, ahogy egyre komorodva és sietősen pakolni kezdett.. - Ne feledd - szólalt meg felfelé sandítva: "két fél egy egész, és ha az arc az arcba néz, a nap rajtuk át megmutatja a lélek erejét" - viszlát
Kódoló, azzal, mint aki könnyíteni kíván földi terhein, a mosdóba lépett. Vega nem igazán látta, kire gondolt a Kódoló így az eszközt visszacsapva a táskába, ő is a mellékhelységbe lépett, amit belülről egyből el is torlaszolt. Épp időben, mert tompán kívülről üvegpoharak törését és felháborodott kiabálást hallott, ahogy az idegen ügynökök asztalokat fellökve igyekeztek felé rohanni. A Kódoló nyitva hagyta a rejtekajtót, ami az utcára vezetett, ezen át Vega is sietve távozott.
A dohos hotel felé tartva, ahol megszállt, gondolatai egyre a számok körül keringtek. Orion sokszor emlegetett egy helyet, melyet az előző relytély megoldásaként kapott. Azt mondta, hogy van ott egy kis címke, melyen kék nyomattal számok és vonalak láthatók. Azt mondta, hogy a legalsó sorban le van kaparva egy számjegy és hogy Shadow számainak egyike biztosan az. Vega ezek után papírt és ceruzát ragadott, és egy 8x32 nagyságú táblázatot rajzolt... Hosszasan nézegette a foltos szalvétát, mikor egyszer csak felderült az arca.
Megvan a szám... de mi az 5 számjegy a megoldáshoz? - Gondolkodott Vega...
Üdvözlettel, A szervezők!
thechallenge[at]gamfbook[dot]hu
*A történetben bárminemű egyezés a valósággal, csak a véletlen műve.
Az akta mellékletei
Ez a hivatkozott kódfájl nem szerepel az elérhető archívumban. A feladat eredeti mellékletét a szervezőktől kérheted el.
Ez a hivatkozott kódfájl nem szerepel az elérhető archívumban. A feladat eredeti mellékletét a szervezőktől kérheted el.
Eredeti képmelléklet 1 megnyitása
