Egy kis mellékes...
Vega az aktuális rejtély szövevényes hálójában bolyongott, amikor váratlanul megtörte a csendet a kapucsengő hangja. "Senki sem tudja, hogy itt vagyok" – cikázott át az agyán a gondolat, miközben a sötét függöny mögé húzódva, óvatosan kilesett az ablakon. A küszöbön egy szürke kalapos, ballonkabátos figura álldogált, tekintete határozottan az ablaküveg mögötti alakot kereste. Üdvözlöm. Fontos ügyben jöttem, a központból értesültem, hogy itt tartózkodik – szólalt meg a látogató.
Vega, kissé döbbenten, de kíváncsian távolodott el a takarásból majd kisvártatva ajtót nyitott. A látogató, mintha csak a saját otthonába térne be, határozott léptekkel haladt a a belső szobába, Vega szinte tolakodónak érezte.
Tudom, hogy éppen egy bonyolult ügyön dolgozik, de szükségem lenne a segítségére – kezdte az idegen. Ki is Ön pontosan? – érdeklődött Vega. Én magának csak egy szellem vagyok - és azért vagyok itt, hogy számomra Ön ne legyen azzá.. A Kódolóról van szó. Tudja fiam - igazította meg őszülő halántékán a kalapot az idegen - a Kódoló az én tanítványom volt, ezért is vagyok én itt személyesen. Azt gyanítják a központban, hogy a fiú alatt kissé gyűrött a lepedő, hogy szépen fogalmazzak.. Nem tudom érti-e... Minden jel arra utal, hogy a Kódoló nem csak nekünk dolgozik. Sejtként dolgozik az ismeretlen szervezetnek az információkat pedig látszólag jelentéktelen médiumokon szórja, így elég stílusosan lehet kontakt nélkül is információkat átadni. Még azt sem kizárt, hogy a dekóder rádió adatait is ő próbálta meg másítani. Sejthető, hogy eléggé benne van a hígban, bár eddig hiába figyeltük; hónapok óta nem találkozik gyanús alakokkal. Igazából ez már több is, mint sejtés, tudom, hogy sáros és arra kérem, a továbbiakban vigyázzon vele. Egy friss információnk szerint közzé tett egy plakátot, ami szembeötlően ellentmondásos, hisz ilyen megbízatást nem kapott – magyarázta a látogató. Tudni vélik, hogy az egyik ügynök belső adatbázisokhoz való belépési kódját adta közre, amely az ügynök neve és azt követően egy kétjegyű prímszám alakú. Láttam a plakátot, sajnos igaz lehet, de meg kellene ebben erősítsen. Én.. nem ismerem magát, de a kódoló... szóval... nem igazán hiszem, hogy ő...- kezdte Vega, de az idegen beleszólt: Ugyan, fiam, nem számít, mit hisz! Nézze meg a plakátot! A képi elemekbe kódolta a jelszót! Teljesen egyértelműen ott van az ügynök neve és a két számjegy is! Sőt legalább 3 utalás jelzi egyenként ezeket! Ez már kicsit több, mint véletlen! Keresse meg és nézze meg maga is! Amíg pedig nem tisztázódik a helyzet, tartsa magát távol tőle - ugyanis Storm, Brutal, Octopus, Silent, Shadow, Medusa és Bird ügynökök lehetnek bajban miatta. Ha rájött a kódoló által közzétett jelszóra, küldje be maga is a központba. Ezzel tud segteni a belső szférát mihamarabb átdrótozni. Most megyek, megkérek még valakit a feladatra - hiszen több szem többet lát - addig is, további jó munkát ehhez, amin dolgozik. Legyen majd hírrel felém, viszlát.
A szürke alak felállt, kiviharzott s amilyen hirtelenséggel jött, úgy el is tűnt az utcai forgatagban. Vega aggódva nézett szét, az utca két végét kémlelve, majd bezárva a kaput és az ajtókat, tovább dolgozott az aktuális rejtélyen. Nem hagyta nyugodni a Kódoló esete.. Egyre többször meredt a csendes nappali homállyal töltött sarkába... - Holnap megnézem ezt azért - gondolta zavarodottan... Pont a Kódoló? De akkor miért segített? Nem értette a dolgot, de már nem is akarta megérteni - fáradt és kissé csalódott volt és egyre kiváncsibb a plakátra, melyek közül a legközelebbit a büfé előtti kis toporgóban veheti szemügyre.
Üdvözlettel, A szervezők!
thechallenge[at]gamfbook[dot]hu
*A történetben bárminemű egyezés a valósággal, csak a véletlen műve.
Az akta mellékletei
Eredeti képmelléklet 1 megnyitása
